A Transzparens által meghívott Választási Médiafigyelő Delegáció vezetője megszólalt a Telex-ügy kapcsán. Négy pontban foglalta össze, hogyan védekezhetünk a választási álhírekkel szemben.
Béres Sándor írása
***
Tud-e olyan esetről, amikor Franciaországban vagy Európában egy nagyobb lap szándékos hírhamisítással próbálta befolyásolni a kampányhajrában a választást?
Sajnos igen, több ilyen eset is volt. 1981-ben például Giscard d’Estainget egy újság által kitalált botránnyal tudta legyőzni Mitterrand. Kevesen múlott Mitterrand győzelme, 51/49 arányban nyert. A botrány Giscard kampányát teljes mértékben leamortizálta és ez elegendő volt ahhoz, hogy elveszítse a választást. Az ügy persze hamar feledésbe merült, viszont Mitterrand később 14 évig hatalmon maradt.
De hogy egy frissebb példával is szolgáljak: 2017-ben François Fillon például azért sem tudott bejutni a francia választás második fordulójába, mert elindult egy kampány ellene, miszerint feleségét állami támogatásokon keresztül fizette ki.
Mit gondol, a választópolgárok hogyan védekezhetnek hatékonyan a média politikai manipulációival szemben? Mit tanácsol a magyar olvasóknak?
Tanácsaim nem kifejezetten a magyar választóknak fog szólni, hanem minden európai embernek. Alapvetően négy fontos dologra kell figyelni.
Először is nem szabad a „last minute” híreknek hinni. Ezek gyakran túlzóak, vagy akár hamisak. Igazságtartamukat pedig már nem lehet megvizsgálni a választásig.
Másodszor, a közösségi médián terjengő üzeneteket, állításokat senki sem szabad készpénznek vegye. Ezek gyakran torzítottak. A Facebooknak, Twitternek, TikToknak van egy cenzúrázási gyakorlata. Előfordulhat, hogy olyan hírek, melyek pontosak, bizonyítottak, és kellően alátámasztottak, nem jutnak el az olvasókhoz.
Harmadik fontos elv: ne nagyon higgyünk az adatújságírásban. Résen kell lenni, nem mindig egyszerű kiszűrni a tényeket és a véleményeket. Ebben segíthetnek az adatok, azonban mindig fontos utánanézni az adatok forrásának. Hiszen ezeket az adatokat is könnyen lehet manipulálni politikai érdekek mentén. Negyedik pont pedig az, hogy próbáljunk meg figyelni a különböző álláspontokra. A valóság nem mindig fekete vagy fehér, lehet világosszürke és sötétszürke is.
A választási kampányban elkövetett hírhamisítások milyen hatással lehetnek hosszú távon a média egészére?
A helyzet az, hogy az álhíreket sokszor szakemberek gyártják a választás tudatos befolyásolásának céljából. Egyik fő eszközük, hogy nem égbekiáltó badarságokat kezdenek el terjeszteni, hanem féligazságokat, részleges álhíreket. Ezek sokszor igaz állításoknak tűnek és egy-egy politikai narratívát képesek megerősíteni. Sok esetben ilyenek a túlzó állítások. Illetve van még egy veszélyesebb fajtája az álhíreknek: a hírek eltitkolása.
Ilyen például az, amikor a 2020-as amerikai választások idején a média egy része nem számolt be Biden ukrajnai ügyeivel kapcsolatban. Ez nem álhír, hanem egy rossz hír eltörlése. Ez is befolyásolhatja a választásokat.
Az interjú apropójául szolgáló Telex-ügy az Erdélyben talált kidobott és megégetett szavazólapokkal kapcsolatos. A portál március 31-én közölte a hírt, ám a cikket a portál már február elsején megírhatta, legalább is a Facebook fejlesztői oldalán található URL alapján.
Ez később módosult, az anomália kapcsán pedig a Transzparens Újságírásért Alapítvány meg is kereste a Telexet, hogy megtudják, mi állhat az eset mögött. Dull Szabolcs válaszában „technikai hibára” hivatkozott, és úgy fogalmazott, „a cikk a Transtelexen jelent meg csütörtök reggel 8:55-kor, ezt a Telexen is közöltük. A cikk szerkesztőségi rendszerünkbe való átvételekor technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra, ezt azonnal megjavítottuk”.
Az alapítvány Választási Médiafigyelő Delegációja bejelentette, hogy kivizsgálja a Telex-ügyet, a szakmai vizsgálat során pedig újabb képernyőképre bukkantak rá, melyből kiderül, hogy nem csak az URL-ben jelent meg a februári dátum, hanem az eredeti cikk nyilvános frontendjén is. Ezek mellett a Google keresőmotorjában is a február elsejei dátum szerepel.
Nyitókép: Ficsor Márton
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ, a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül 2024-ben közzétett jelentéseivel akadtak gondok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Ezek a gazdáik érdekében az utolsó pillanatig hazudni és terrorizálni fogják a médiafogyasztókat, tagadják és üldözik az igazságot.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
Donald Trump nagyon közel áll hozzá, hogy hamarosan felbontsa a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi megállapodást annak Kínához fűződő gazdasági kapcsolatai miatt. Claudia Sheinbaum elnök harapófogóba került: gyakorlatilag csak rossz megoldások közül választhat.
Óvatosan vezessenek az arra közlekedők!
